Egyéni és csoportos döntéshozók a nemzetközi kapcsolatokban Bevezetés • A döntéshozatal a külpolitika egyik folyamata • Egy állam kormányából egy bizonyos személy/személyek a döntéshozók • A feedback, a közvélemény és más változások elemei szerint hoznak meg további döntéseket A döntéshozatal modelljei – Racionális: célokat szabnak meg, elemzik a fontosságukat, kiszámítják minden alternatíva költségeit és előnyeit, majd azt választják, amely a legkevesebbe kerül, és a legtöbb előnyt hozza; kockázat, kockázat nélkül – Szervezeti: a döntéshozók átugorják a célok és alternatívák elemzését, szabványos döntések, általános elvek szerint választanak, rendszerint a felsőbb rangú vezetők, mint az elnök vagy államfő nem értesülnek róla – Tárgyalási (bürokratikus): tárgyalás, alku az olyan államok ügynökségei között, amelyeknek érdekei ütköznek A döntéshozatal szereplői • Egyéni döntéshozók • Csoportos döntéshozók Egyéni döntéshozás • Tükrözi a döntéshozó értékeit és meggyőződéseit • A választást befolyásolja a személyes tapasztalat, szellemi kapacitás, stílus • Idioszinkrázia (sajátos, egyéni döntés) • Három szisztematikus egyéni döntésmodell a racionális döntéshozatali típus mellett: Félreértések, szelektív észlelések Például 2001. szeptember 11-ei támadások előtt az elemzők közül kevesen értettek arabul, az elérhető bizonyítékokat helytelenül értelmezték Affektív elfogultság Szubjektivitás egy másik állam iránt: szimpátia/antipátia Kognitív elfogultság Előítéletek, feltételezések alapján, a cél a kognitív egyensúly elérése/ a kognitív disszonancia elkerülése (belső feszültség, ha egy új tapasztalat ellentmond korábbi ismereteknek) A kognitív elfogultság elemei • Tett indoklása – pl. demokráciában, ahol a politikusok elszámoltathatók a közvélemény által választások során • Illuziók, vágyálom – pl. túlbecsülünk egy olyan eseményt, amelynek kevés az esélye, hogy megtörténjen- atombomba • Tükörkép – két fél, amelyek egyformán ellenségnek látják egymást („mi deffenzívek vagyunk, ők pedig agresszívek”) • Történelmi analógiák – rövidítés, nincs elemzés a költségekről, előnyökről, empirikus adatok szerint próbálnak párhuzamba vonni egy régi helyzetet az újjal (pl. Vietnami háború esetén a koreai háború analógiájakevesebb erőszak, hogy elkerüljék Kína beavatkozását) Az egyéni döntés Előnyök Hátrányok • Következetes, egységes • Gyors • Tisztább felelősségre vonhatóság/ elszámoltathatóság • Indokolásra való több tekintet • Részleges racionalitás elfogultságok miatt • Különböző célok • Precíz információkhoz való nehéz hozzáférés • Befolyások különböző tanácsosoktól • Spontán, nem vitatott Csoportos döntéshozás • Bizottságok, csoportok döntenek • Típusok: – Konzultálnak egyéni döntéshozóval, aki meghozza a végső döntést – Csoportos arány – egyes személyek döntésének aránya – Szavazás – fele+1, többség, kétharmad, legtöbb szavazatot érő nyer – Konszenzus – a többség egyetért, senki sem ellenkezik – Egyhangú – mindenki egyetért A csoport pszichológiája • Csoportgondolkodás – Nagyobb kockázatot vállalnak, nagyobb optimizmus a sikerre nézve – Kísérlet: ha 5 embert arra utasítasz, hogy azt mondja, az A vonal hosszabb, mint a B, még ha nem is az, a 6. személy a csoport többi 5 tagjával fog egyetérteni – Irán-Kontra eset, amikor egy csoport az amerikai Nemzetbiztonsági Tanácson belül engedélyezett fegyvereladásokat Iránba, cserébe amerikai foglyokért, majd a pénzt felhasználva illegálisan támogatta a nicaraguai ellenzéket, a kontrákat. Példák modellekre: • Brainstorming (ötletlista, javaslatok) • Nominális Csoport Módszer (ötleteket leírják, a végén szavaznak) • Delphi technika (névtelen,írásos kommunikáció, a tagok nem szükséges, hogy egy helyen legyenek) • „Az ördög ügyvédje” (a vezető kinevez valakit, hogy egyes ötleteket ellenvessen) • Philips 66-os módszer (6 fős csoport, 6 perces beszélgetés) • Pro-kontra interakció (10-15 perces, 2-2 védő és támadó fejti ki a véleményét) Krízishelyzet • A döntéshozók az idővel versenyeznek, az információkat gyorsan kell feldolgozni • Pszichológiai stresszhelyzet, erősíti az elfogultságot, siettet, a kialvatlanság pedig negatívan befolyásolhatja a végső döntést • A külpolitikai döntések nagy részéhez nem áll rendelkezésre sok idő A csoportos döntés Előnyök • Több helyről érkező információ • Több nézet egybevetve, több opció • Alternatívák átbeszélése • Pro-kontra viták Hátrányok • Felelősség, elszámoltathatóság hiányos • Túlzott optimizmus • Nagyobb esély kockázatvállalásra • Képviselők kérdése • Egyenlőség kérdése, közvetítő, kulcsfontosságú választók nagyobb befolyása • Időigényes • Bibliográfia: – – – Goldstein, Joshua, Pevehouse, Jon C.: Relații Internaționale, Editura Polirom, București, 2008, pp. 198-210 Essential Elements in the Group Decision Making Process, in Decision Innovation: http://www.decisionmaking-solutions.com/group-decision-making-process.html [elérhető 2016. május 27.] Szikora Péter: Döntéselmélet előadás [megtekinthető: http://tig.kgk.uni-obuda.hu/dl.php?fileid=339] Török Ibolya-Melinda Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szak, II.év Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár
